Hol tartják a magyarok pénzügyi tartalékaikat 2010 negyedik negyedévében? Mennyire népszerűek a korszerű termékek?
Hát nem nagyon.
Korszerűtlen formákban (készpénz és bankbetét) van a megtakarítások 35 %-a,
közepesen korszerű formákban (hitelpapírok, nyugdíjpénztárak, biztosítások) 28 %,
korszerű formákban (részvények, befektetési jegyek) 14 %.
Az MNB statisztikájában szerepel még egy igen jelentős tétel: a lakosság megtakarításainak 21 %-a fekszik üzletrészekben. (Ez a nagy szám több gondolatot is felvet. Valóban ennyire vállalkozókész ember a magyar, vagy inkább csak arról van szó, hogy inkább bent hagyjuk a pénzünket a kft-inkben és a bt-inkben, csak hogy ne kelljen adót fizetnünk? Netán annak köszönhető ez a magas számarány, hogy túl sok a nem valódi, a „kényszer”-vállalkozás Magyarországon?)
A közepesen korszerű formák számadatát érdemes – és tanulságos – tovább bontanunk: a 28 %-ból 14 %-kal részesednek a nyugdíjpénztári megtakarítások, 7 %-kal a biztosítások és 6 %-kal a hitelpapírok. Ezek a számok még a magánnyugdíj-pénztárak megszűnése előtti helyzetet tükrözik, vagyis azóta ez a 14 % nem kis mértékben lecsökkent, ezáltal lecsökkent a közepesen korszerű formák részaránya is (az innen kieső összeg a megtakarítások összvolumenét is csökkentette). Különösen elgondolkoztató a biztosítások igen alacsony, 6 %-os részesedése. Hát ezért dolgoztunk annyit és annyian…?
Ehhez képest akár még elégedettek is lehetünk a korszerű formák „népszerűségével”: részvények: 6 %, befektetési jegyek: 8 %. Mindenesetre a befektetési jegyek azok, ahol egyértelmű dinamikus növekedés tapasztalható évről évre, de bőven van még ebben növekedési tartalék két ok: a korszerűtlen formák (készpénz: 8 % és bankbetét: 27 %) túlzott aránya és az öngondoskodás társadalmunkban jelenleg még igen alacsony szintje miatt.
(Ha netán összeadtad a fenti megoszlási viszonyszámokat, és hiányolsz 3 %-ot: ez az ún. egyéb követelések részaránya.)