Ami a laikusnak kockázat, az a profinak mozgástér. Ami a laikusnak veszély, az a profinak lehetőség.
A befektetési lehetőségeket különböző „kockázati” kategóriákba szoktuk sorolni. Vegyük például a következő befektetési formákat, kezdve a legkevésbé kockázatossal és folytatva az egyre kockázatosabbakkal:
· bankbetét
· kötvény
· részvény
· származtatott termék
· deviza
Valójában a „kockázat” nem a legjobb kifejezés. Helyesebb lenne „a várható hozamok szórásáról” beszélni. Egy bankbetét esetében nagyon kicsi ez a szórás, egy kötvénynél már nagyobb, egy részvénynél lényegesen nagyobb, és így tovább… A „szórás” a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átlagtól mekkora eltérés lehetséges – felfelé is és lefelé is.
Bankbetéttel (és kötvénnyel) keveset lehet veszíteni és keveset lehet nyerni. Részvényekkel és származtatott termékekkel lehet sokat nyerni és lehet sokat veszíteni.
Mitől függ az, hogy adott befektetési formánál az átlagtól felfelé vagy lefelé fogunk eltérni? Más szóval mitől függ az, hogy befektetésünkkel pozitív vagy negatív reálhozamot érünk el, nyerünk vagy veszítünk?
Rövid távon a szerencsétől, hosszú távon attól, hogy profi vagy amatőr módon veszünk részt a „játékban”.
Mert az értékpapírpiac nagyon hasonló némely kártyajátékhoz, mint például az ulti vagy a póker. Mindkét játék művelői állítják, hogy az ulti – vagy a póker – „észjáték”. Valójában rövid távon szerencsejáték, hosszú távon észjáték. Ha profi játékosok játszanak amatőrökkel, akkor rövid távon jelentősen befolyásolja az eredményt a véletlen leosztás, hosszú távon viszont a profi játékosok mindig nyernek, az amatőrök mindig veszítenek.
Minél nagyobb a mozgástér, annál nagyobb a várható nyereség – vagy veszteség.
Ami a laikusnak kockázat, az a profinak mozgástér. Ami a laikusnak veszély, az a profinak lehetőség.
Kerüld a laikus, a gyorstalpalós, a műkedvelő és a félprofi tanácsadókat! Dolgozz profival!
